Tisztelt Partnereink!
Már nem köthet biztosításokat a romániai Astra Biztosító hazai fióktelepe. Bővebben.
Tájékoztató az Astra biztosító tevékenységi engedélyének visszavonásával kapcsolatos tennivalókról
A román felügyeleti hatóság intézkedése miatt a magyarországi Astra fióktelep nem köthet, illetve fogadhat be új biztosítási szerződéseket. A már megkötött és érvényben levő szerződések továbbra is érvényben maradnak, a szerződések sorsáról, a megszűnésük időpontjáról a felszámolás kérdésében illetékes román bíróság jogosult dönteni. A megkötött szerződések terhére bejelentett károkat változatlanul a jelenleg is működő Astra fióktelep rendezi.
A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján a kötelező gépjármű-
1.) Az új szerződés megkötése
Az Astra biztosító csődjének híre miatt számítani kell arra, hogy a biztosító ügyfelei sok esetben már nem szeretnének a díjfizetési kötelezettségüknek eleget tenni, ehelyett másik társaságot választanának. Az új szerződések megkötésére viszont csak abban az esetben van lehetőség, ha az Astránál megkötött szerződés már nincs érvényben, az felmondás, közös megegyezés vagy díjnemfizetés miatt megszűnt.
Az ilyen szerződéskötési szándékkal érkező üzemben tartókat tájékoztatni kell arról, hogy az új szerződés megkötésére csak akkor van lehetőség, ha a díjfizetési kötelezettségüknek megfelelően eleget tettek és az Astra biztosítóval megállapodtak a szerződésük közös megegyezéssel történő megszüntetésében, szerződésüket szabályosan – évfordulóra – felmondták vagy szerződésüket az Astra díjnemfizetés miatt törölte.
Ellenkező esetben arra kell számítani, hogy a még érvényes szerződésre „rákötött” szerződés a Gfbt. 10. §-ában* foglaltakra tekintettel érvénytelen lesz.
2.) A díjnemfizetéssel megszűnt szerződések biztosítási időszakának meghatározása
Az Astránál megkötött és díjnemfizetés miatt megszűnt szerződések esetében a Gfbt. 5. § (2) bekezdésében** rögzített, a biztosítási időszak tartamára a megszűnt szerződést kezelő biztosítónál kötelezően előírt visszakötési kötelezettségnek már nem lehet az Astra biztosítónál eleget tenni. Az üzemben tartók az ilyen szerződéskötési kötelezettségüknek bármelyik biztosítónál eleget tehetnek. A Társaságunknál kezdeményezett ilyen szerződések megkötésekor alapvetően az új szerződések kötésekor alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni mind a biztosítási időszak és biztosítási évforduló, mind pedig a kockázatviselés kezdetének meghatározása vonatkozásában. A Gfbt. 17. § (1) bekezdésében*** a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződések biztosítási időszakának megállapítására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Így az új szerződés biztosítási időszaka nem az Astránál megszűnt szerződés biztosítási időszakának végéig terjedő időszak, hanem az új szerződés létrejöttének szabályaihoz igazodik.
3.) A díjnemfizetéssel megszűnt szerződésekkel kapcsolatos díjtartozás megállapítása
Az újrakötött szerződés díjtartozásának a Gfbt. 21. § (6) bekezdésében**** rögzített azok a rendelkezései, amelyek szerint a tartozást – a biztosítási időszak végig, valamint a már megszűnt szerződés türelmi idejére vonatkozóan – egy összegben kell megállapítani és a megkötésekor megfizetni, nem alkalmazhatóak. Ugyanakkor a szerződéskötéssel összefüggésben továbbra is vizsgálni szükséges a fedezetlen időszakot és az erre az időszakra járó fedezetlenségi díjtartozást is változatlan módon kell meghatározni.
4.) A bonus-malus besorolás meghatározása
Az új szerződés bonus-malus besorolásának meghatározásakor a besorolásra alkalmazandó általános szabályoktól eltérően***** azt szükséges vizsgálni, hogy a szerződő az Astra biztosítónál megszűnt szerződés biztosítási időszakának kezdő napja és az új szerződés biztosítási időszakának kezdő napjai között rendelkezett-e legalább 270 napig érvényes fedezettel és ebben az időszakban kármentes volt-e (nem történt az okozott kár miatt első kárkifizetés, illetve nem hozott a bíróság jogerősen kárkifizetésre vonatkozó döntést).
Léptetésre csak akkor kerülhet sor, ha a társbiztosítói szerződés kármentes fedezeti időszaka az új szerződés megkötésig az előbbiek szerint legalább 270 napig fennállt.
------------------------------
* A kötelező felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII törvény (Gfbt.) 10. §-a: „ Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen."
** Gfbt. 5. § (2) bekezdés: „ Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.”
*** Gfbt. 17. § (1) bekezdés: „A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.”
**** Gfbt. 21. § (6) bekezdés: „Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és - amennyiben még nem fizette meg - a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.”
***** A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet 4. § (3) bekezdése szerint „A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában - a károkozás időpontjától függetlenül - kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.”
Enzsöl László.